Légy, hogy a fény hirdeti
Te vagy a tisztázatlan fehér gyöngy őrzői,
Most már észreveheted, hogy ragyog
A legmélyebb sötétségben.
Testvérek, eljött az éjszaka
És az új hajnal hozza
Felújított terek, ahol az idő beállt
Számtalan lehetőség és ajándék
A felhívás üdvözli azokat, akik mernek
Ők szennyezettek maradtak, nem tudtak
Noha a jelenetek nem emésztették fel őket
Egyik a másik után az emberi sors hálójában áradt fel.
A Nílus vize egyszer átjutott az ágyon
ugyanazon zarándok lábát
az izzó nap kiszárta a hangját ajkából
és az aranyhomok a sivatagok izgalomtáncában
lefedte a fülét,
A sivatag csendje még mindig megdöbbent a Szent Igén
A piramisokat keresve, hevesen végükkel átléptek
Áldott lábnyomait az égő földön.
A tökéletesítéshez való jog ugyanaz
ÉLETI JÓ!
A piramis pálya még tovább nyúlik innen:
Az emberi oltár szent központja
Amíg az abszolút tudatosság el nem éri a felemelkedést
azonnali
Csak az Abszolút tartalmazza a puhaság gyökerét
Időtlen ruházat kitörése.
A dolgozók házigazdáinak csatlakozása döntő lépés
Ahol az irányítatlan árapály visszaesik
A hiábavalóság és hiábavalóság túlnyomó része.
Te vagy az új áramlat életadó vize
A folyótól,
Ezek a piramis szíve, a templom, az oltár,
A Hierophant közvetítője a Teremtő és az ember között.
Maga az emberi lény magasságokból származik idő nélkül,
Nincs szóköz
A fehérség miatt a fény világít
Isten arca,
A közös életben megértették
Mit írnak a papiruszon, amelyet a
Az évszázadok lábnyomai,
"MEGJEGYZNI PILGRIMOKAT A NÍL RAKTÁSAINAK, MELEN NINCS NINCS ÚJ ÚT, HASZNÁLJON A SZERETT TELJES TEJBEN!"
A lépései csak a győzelem fényében állhatnak meg
Ascensión¡
SZERETLEN PIRAMIDÁLIS MINTAT, ÉS VIGYÁZAT MEG az IMMORTÁLIS FÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK LUXORFÉNYÉT!
AZ ISTEN FÉNYE VAGYOK!
Szerapisz.