Djwhal Khul tibeti mester, amikor figyelembe kell venni a meditációt (III. Levél)

Djwhal Khul tibeti mester levelei az okkult meditációról

(Alice A. Bailey)

III

Fontos kérdések, amelyek a meditáció kinevezésekor szükségesek

1. Az ego vagy a magasabb én sugárzása.

2. A személyiség vagy az alsó én sugárzása.

3. A hármas ember karmikus állapota.

4. Az okozati test állapota.

5. Az idő szükségessége és az ember rendelkezésre állása.

6. A belső és külső csoportok, amelyekhez az ember kapcsolódik.

1920. június 4.

Már tárgyaltam a meditáció fontosságát, és azt javasoltam, hogy fontolják meg több okból négy okot, miért kell ezt gyakorolni. Abban az időben, amikor többségük a meditációt gyakorolja egy személyes kapcsolatban álló oktató irányítása nélkül fizikai szinten, csak egy tervet fogalmaztak meg, amelyet gyakorolni kell, ez azt jelenti - biztonságos és univerzális elemek.

Ha oktató van jelen, különféle gyakorlatokat lehet kifejleszteni, adaptálni a tanítvány temperamentumához, amelyek bizonyos tulajdonságokat tartalmaznak, és az adott meditációt a legkevesebb ellenállás vonalá teszik a fizikai agy és az okozati test között.

A meditációs módszerek megfogalmazásakor néhány tényezőt figyelembe kell venni, amelyeket felsorolok. Nem próbálom megmutatni nekik a követendő sémákat és módszereket, csak az alapelveket jelzem, amelyek az oktatót vezetik a tanuló számára a megfelelő módszer megválasztásában. Később, amikor az oktató megjelenik és az egyes módszer tudományos alkalmazását demonstrálják, megnézheti, hogy az itt megfogalmazott szabályok alapvetőek-e vagy sem. Az alapelveket és az elveket csak engem próbálom biztosítani. A módszereket és a részleteket az észlelés, a tapasztalat, a bátorság és a kitartás alkalmazása révén kell kidolgozni.

Azok a tényezők, amelyeket az oktatónak figyelembe kell vennie a meditáció kijelölésekor, ha csak a legfontosabbokat kezeljük, a következő hat:

1. A hallgató magasabb egója vagy én sugárzása.

2. A személyiség vagy alsó én sugárzása.

3. Hármas alsó természete karmikus állapota.

4. Az okozati test állapota.

5. Az idő azonnali igénye és rendelkezésre állása.

6. A belső és külső csoportok, amelyekkel a hallgató azonosul.

Most vizsgáljuk meg ezeket a tényezõket külön-külön.

1. Az ego vagy a magasabb én sugárzása.

A meditáció típusát annak a sugárnak, amelyhez az ember okozati testét tartozik, az egoikus sugárnak meg kell határoznia. Minden sugárzáshoz más megközelítésre van szükség, mert minden meditáció célja az istenivel való unió. Ebben a szakaszban a szellemi triáddal való unió alsó tükörképe a mentális síkon. Hadd röviden illusztráljam:

Amikor az egoikus sugár az első, vagy a hatalom sugara, akkor a megközelítési módszernek az akarat dinamikus alkalmazásának kell lennie az alsó járművekre, és ezt célzottnak kell tekinteni intenzív; egy erőteljes célkoncentráció, amely kiküszöböli az összes akadályt, és szó szerint egy csatornát nyit meg, kényszerítve magát a triád felé.

Amikor az egoikus sugár a második, vagy a Szeretet-Bölcsesség Ray, a legkevesebb ellenállás vonal a kiterjesztésben és a fokozatos beilleszkedésben van. Ez nem annyira előrehaladás, hanem inkább a belső központból való fokozatos terjeszkedés, hogy magába foglalja a körülöttünk lévőket, a környezetet, a kapcsolódó lelkeket és a tanítványok csoportjait. valami Mester által, bevonva őket a tudatosságba. Tehát csúcspontjaként ez a tágulás az okozati test végső szétesését eredményezi, a negyedik beavatás során. Az első esetben - a hatalom sugara révén történő megvalósítás esetén - az előre és felfelé haladó impulzusnak ugyanaz az eredménye lesz, a nyitott csatorna utat enged az anya vagy a tűz csökkenő beáramlásához. a szellem és az okozati test ugyanúgy elpusztult a korában.

Ha az egoi sugár a harmadik, akkor az aktivitás-alkalmazkodóképesség sugárjában a módszer kissé eltér. Nem az előrehaladás vagy a fokozatos terjeszkedés, hanem az ismeretek és az eszközök szisztematikus adaptálása az észlelt cél elérése érdekében. Valójában a sokszínű felhasználása az egyik; inkább a világ megsegítéséhez szükséges anyag és tulajdonságok felhalmozása, valamint az információk szeretettel és diszkriminációval történő felhalmozása az, amely az okozati testet megfelelő módon szétesti. . Ezekben a „Sugarak” vagy az „isteni kifejezés” sugarak, ha úgy hívhatom őket, a szétesést elsősorban a csatorna kiszélesedése okozza, az impulzív erő hatására az akarat; második esetben az alsó húgyúti tojás megnövekedése miatt az okozati test, a szeretet és a bölcsesség szintetikus sugárának beillesztése miatt, a harmadik esetben pedig az az okozati test perifériája, a kumulatív képesség és az alkalmazkodóképesség sugara szisztematikus abszorpciójának köszönhetően.

Ez a három különböző módszer ugyanazt az eredményt adja, és alapvetően egy olyan nagyszerű módszer, amelyet a szeretet vagy a bölcsesség - a jelenlegi Naprendszer erőfeszítésének célja - fejlesztésére használnak.

Így van akaratunk, amely az embert a tökéletesség felé hajtja a felettese megvalósulása révén, ami az aktív szeretet révén egy erõteljes szolgálatot eredményez.

Ugyancsak a bölcsesség vagy a szeretet szempontja, amely az embert tökéletesség felé hajtja, azáltal, hogy megérti az egyediségét mindent ösztönöz, ami az aktív szeretet révén szerető szolgálatot eredményez.

És a tevékenységi szempont, az ember tökéletessé tétele a tökéletesség felé, mindent felhasználva, ami az ember szolgálatában áll; először mindent felhasznál magának; majd fokozatosan a család számára azok, akiket személyesen szeret, a körülötte lévők és így tovább, amíg mindent felhasznál az emberiség szolgálatában.

Ha az egoos sugár a Harmónia negyedik jellegzetes sugara, akkor ez a módszer a szépség és a harmónia belső megértése, amely a hang és a szín megismerésével az okozati test szétesését okozza a hang szétesésének hatására. Ez a folyamat vezet a Naprendszer hangjainak és hangjainak megértéséhez, az egyének hangjának és hangjának megértéséhez, és arra törekszik, hogy harmonizálja saját egoista megjegyzését másokéval. Amikor az egoikus jegyzetet a többi egóval összhangban bocsátják ki, az az okozati test szétesését, az alsóbbrendűtől való leválódást és a tökéletesség elérését eredményezi. A Susexponentes fejleszti a zenét, a ritmust és a festményt. Választják magukat, hogy felöleljék a forma élet aspektusát. Az élet ezen aspektusának külső megnyilvánulása a művészetben nevezett világban feltárul a világban. A nagy festők és ihlette zenészek sok esetben így érik el a célt.

Amikor a konkrét tudás vagy tudomány ötödik sugara az ember sugara, a módszer nagyon érdekes. A konkrét elme intenzív alkalmazásából áll a verseny elősegítésére szolgáló valamilyen problémában; ilyen az összes mentális tulajdonság koncentrációja és az alacsonyabb szintű kontroll, oly módon, hogy a legmagasabb szintű tudás leszármazását megakadályozó legfelső erőfeszítéseket jelent annak meghaladására. Ez magában foglalja az akarat elemet is (ahogy állítólag is lesz), amely a kívánt információ kinyerését eredményezi az összes tudás forrásából.

A folyamat folytatódásával az okozati test perifériájába való behatolás olyan gyakori, hogy szétesés történik, és az ember szabadon engedi. Ez a mentalitás arra vezet, hogy az ember tökéletessé váljon, és arra kényszeríti, hogy minden tudását felhasználja a faji szolgálatában.

Az odaadás hatodik sugara elsősorban az áldozat. Amikor ez az egoikus sugár, a meditáción keresztüli megközelítés módja a szeretet révén koncentrált odaadás formája, valamely egyén vagy ideál felé. Az ember megtanulja, hogy befogadóvá tegye egy személy szerelmét vagy eszmét; minden képességét és erőfeszítését a szükséges szemléltetésére koncentrálja, és feláldozza magát azért a személyért vagy az eszméért, és átadja okozati testét az oltár lángjaihoz. Az isteni fanaticizmus módszere az, ami látásán kívül eső mindenkit elveszettnek tekint, és adott esetben örömmel feláldozza az egész személyiséget. Az okozati testet tűz pusztítja el, és így a felszabadult élet a szellem felé emelkedik az isteni beaifikáció során.

Ha az egoikus sugár a szertartási mágia törvény hetedik vagy sugara, akkor a megközelítési módszer a forma megértése és dicsőítése. Mint korábban már említettük, minden meditációs gyakorlat célja az, hogy megközelítse az isteni létezést, amely mindegyikben létezik, és így ugyanazon istenséghez.

Ezért az a módszer, hogy a törvényt, a rendet és a szabályt alkalmazzuk a három testben levő élet minden cselekedetére, és az okozati testben kialakítsunk egy olyan formát, amely kibővül, és ennek a testnek a szétesését okozza. Ez a szentély építése, bizonyos szabályok szerint, egészen addig, amíg Shekinah lakóhelyévé nem válik, és amikor a lelki fény meggyullad, a Salamon-templom megrándul, hullámzik és szétesik. Ez a törvény tanulmányozását és az ember ebből következő megértését mutatja, hogy miért és hogyan manipulálják a törvényt; abból áll, hogy a törvényt véglegesen alkalmazzák az okozati testre, hogy szükségtelenné tegyék és ezáltal szétesjenek. Ennek eredménye az emancipáció, és az ember felszabadul a három világból. Jelenleg sok okkultista tartozik ebbe a fénysugárba a felszabadító folyamat folytatása érdekében. Ez a módszer vezet az ember a felszabaduláshoz a törvény intelligens megértése és alkalmazása saját életére, valamint az emberiség testének feltételeinek javítása révén, az embert a faj szolgájává téve.

Ez manapság elég.

1920. június 5.

2. A személyiség vagy az alsó én sugárzása.

Az első tényező, az egoikus sugár, bizonyos mértékig kezelésre került a meditáció módszerének meghatározására. Ma a személyiség sugár funkcióival foglalkozunk ennek a módszernek a meghatározására. Mint ismeretes, a személyiség sugara mindig a szellemi sugár alrádiója, és gyakrabban változik, mint az egoikus sugár. A kifejlesztett egókban, amelyek ma a faj gondolkodói és a kiemelkedő munkások közé tartoznak, a világ minden tevékenységi területén a személyiség sugara változhat az élet után, minden élet más megjegyzés alapján és eltérő színű. Ily módon az okozati test felgyorsul. Amikor a reinkarnációs egység elérte azt a szintet, amelyben tudatosan választhatja ki kifejezési módját, először újrafoglalja korábbi életét, és az így megszerzett tudás vezeti a választáshoz. Mielőtt újratelepülne, rezegni fogja egoista megjegyzését, és megfigyeli a teltség vagy disszonancia hiányát, amelyet tartalmazhat; Ezután eldönti, melyik hangjegy támogatja jövőbeli személyiségének rezgését.

Lehet, hogy egy életet egy meghatározott hang kibocsátására és egy adott vibráció stabilizálására fordít. A hangot különböző körülmények között ki kell adni és a rezgést stabilizálni kell. Ezért a vágyakozó vagy a tanítvány élete gyakran változik, és ez magyarázza a változatosság látszólagos állapotát és a látszólagos káoszt, amely jellemzi az ilyen életeket.

Ha a disszonancia javításra került, és a rezgés állandó és nem változhat, akkor megtörtént a szükséges munka. Az Ego visszanyeri erejét, mielőtt folytatná az ok-okozati test tökéletesítését, és a kívánt akkordot tökéletes pontosságú és hanghatás-átvilágító hatásúvá teszi. Aztán meglátjuk, mennyire szükséges a meditáció módszerét a személyiség igényeihez igazítani, az első tényezővel egyidejűleg szinkronizálva és az egó sugárzását bevonva.

Gyakorlati illusztráció.

Hadd illusztráljam ezt a kérdést, hogy valamilyen módon megvilágítsam, kívánatos, hogy legyen pontos megértés.

Tegyük fel, hogy az egoikus sugár, amelyhez A tartozik, a szeretet vagy a bölcsesség sugárzása, míg alsó éned sugara az ötödik vagy a Konkrét Tudás fénysugárja. Az elmúlt életekben A mutatott szeretetet és valódi haladást ért el a szintetikus villámlás, azaz a terjeszkedés módszerével. Most intenzíven szereti, és tudata könnyedén kibővül, hogy belefoglalja a környezeti körülmények pontos részét; de bár közös intelligenciájú, hiányzik az ötödik sugaraban rejlő stabilizáló rezgés. Nincs olyan koncentráció, amely kényszeríti az eredményeket, és ahhoz, hogy intelligensen és biztonságosan fejlődhessen, szüksége van a tények alapvető alapjaihoz. A körültekintő oktató, felismerve ezt az igényt, az egoos sugárzásban rejlő kiterjesztés módszerét használja, és alkalmazza azt a mentális test kiterjesztésére. Az intelligensen odaítélt módszer révén a kibővítés képességét (amelyet addig csak szeretettel használták mások bevonására) alkalmazzák a koncentrált erőfeszítésekre ugyanazon kiterjesztési céllal, de azzal a céllal, hogy megszerezzék az ismereteket. Miután ezt elérték, a személyes élet minden erőfeszítését nyilvánvalóan (egy bizonyos megtestesülésben) tudományos pozíció megszerzésére és az elme fejlesztésére lehet fordítani. A szellemi fejlődés rendkívül fontosnak tűnik a kultúra nélküli megfigyelő számára; mindazonáltal a feladat a belső útmutató által kívánt módon folytatódik, és csak az élni kívánt élet tárja fel az egoista választás bölcsességét.

A második sugara módszereinek és az ötödik sugaras elkötelezettségnek a kombinálásával elérhető lesz az intellektuális terjeszkedés. Egyértelművé tettem ezt? Megpróbálok egyértelműen írni, mert a meditáció sok ember számára létfontosságú.

Ezért alapos elemzés után világossá válik, hogy minél többet tudunk, annál kevesebbet ítélünk meg. Lehet, hogy valaki kifejlesztette a szeretet aspektusát; azonban egy bizonyos inkarnációban ez a szempont passzív lehet, és a fejlõdés legszembetûnõbb iránya szigorúan intellektuális lesz. Az intelligens megfigyelő számára a legjobb hozzáállás a véleménynyilvánítástól való tartózkodás, mivel nincs még a színét látó belső látás, sem a belső fül, amely lehetővé teszi a jegyzet felismerését.

1920. június 7.

3. A hármas ember karmikus állapota.

A hármas ember karmikus állapotát és az evolúcióban elfoglalt helyét ma a "Meditációs módszerek" téma tanulmányozásakor veszem figyelembe. Ez a harmadik pont valóban fontos, hogy segítsen intelligensen eldönteni, mely meditációs módszer alkalmazható az egyes egyének számára. Először a meditáció fontosságáról volt szó; akkor röviden megérintjük azt a pontot, amely az egoikus sugár által játszott szerepet játszik a módszer döntésében, véletlenszerűen kiemelve egy olyan pontot, amelyet eddig nem hangsúlyoztak: hogy a meditáció valódi célja: fokozatosan elválasztani, szétesni és szétszórni az egoista testet. Mint láttuk, minden sugár eltérő folyamatot igényel. Aztán ez volt a személyiség sugár által az egoikus sugárral kombinált szerep, és láttuk, hogy e két tényező intelligens megfontolása révén hogyan lehet a megfelelő módszert hozzárendelni.

Most részletesebben megvizsgáljuk az időtényezőt. A karma és az idő szinonim kifejezések, több, mint általában gondolják. Az okkult meditáció és az egyénnek az okozati test perifériájáról való megszabadulásának határozott kezdete csak akkor kezdhető meg, ha elérte az evolúció bizonyos fokát, és az okozati test (tartalmának köszönhetően) elérte a meghatározott fajlagos gravitációt és kerületét. Bizonyos feltételeket teljesít. Az egész folyamat megfelel a törvénynek, és - amint azt általában vélekednek - nem törekvés és nagy vágyak kérdése. Okosan mérlegelje ezt a mondatot, amelyet éppen írtam a hármas ember karmiai állapotáról és az evolúciós léptékben elfoglalt helyéről. Mit határoztam meg? Három szempont, amelyet figyelembe kell venni:

a. Az evolúció mértéke.

b. Az okozati test fajsúlya.

c. Az okozati test mérete és kerülete.

Később azt javaslom, hogy a mentális síkot és annak három felső síkját, az egó síkját véglegesen kezeljük. Elmagyarázom az okozati test helyét ezekben a síkokban, és kapcsolatát más mentális testtel. Ebben a levélben csak az említett pontokkal foglalkozom. Következésképpen az okozati testre, az egoista tudatra és az alsó énvel való kapcsolatára korlátozom magam. Később meg fogja vizsgálni ezt a tudatot saját síkján, és kapcsolatát más ego-kkal és a hierarchiával. Ne feledje az alábbiakat: fõ témám most az egoista tudat fejlesztése a személyiségen belül. Ne tévessze össze. Másképpen fogalmazhatnám: foglalkozom a magasabb Én kapcsolatával a hármas alacsonyabb emberrel, és azzal a módszerrel, hogy meditáción keresztül fokozatosan növeljem e kapcsolat erősségét. A növekedés növekedése egybeesik a már említett három tényezővel. Rendben vesszük őket.

Az evolúció mértéke.

A fejlődő személyiség élete öt részre osztható. Végül is, evolúciónk ötszörös, és az ember életét (mint ember, és mielőtt elérnénk az ötödik beavatást) öt egymást követő szakasz sorozatának lehet tekinteni, amelyek mindegyikét az az állam mérheti, amelyben benne lakik a Szellem lángja. A rejtett bolygóhierarchiánk szempontjából, amint mondtam, a mi fényünk mér.

Fejlõdésünk elsõ szakaszát attól a pillanattól kezdve, amikor az állati ember gondolkodó entitásmá, emberré vált, az érzelmi test tudatos fellépéséig vagy annak szakaszáig, amelyben az érzelmek dominálnak. Ez a lemuriay-periódusoknak felel meg az atlantai első napjainak. A jelenlegi időszakban az ember polarizálódik a fizikai testben, és megtanulja, hogy vágyai - az érzések és az érzelmek - testének vezérlésével ellenőrizze. Nincs más törekvése, mint hogy kielégítse a test örömeit; Fizikai természete miatt él, és fogalmának semmi fölénye sincs. Ez az időszak a gyermekkori időszakra hasonlít, egy-től hét évig. A jelenlegi időszakban a verseny figyelmes oktatói apró pontnak tekintik a belső lángot, és a fizikai sík állandó atomja megtartja a polarizációt. Az Estono megköveteli az oktatók figyelmét, mivel a magasabb Énben rejlő ösztönös erő elvégzi a feladatot, és az evolúció impulzív ereje mindent a tökéletesség felé vezet.

A második szakasz egy olyan fokú evolúciót foglal magában, amelyben a polarizáció főként az érzelmi testben van, és az alsó vágy elme fejlődik ki. Az Atlantisz utolsó napjai ennek analógiája. A vágyak nem annyira fizikai jellegűek, mert az elmét hasonló módon kezdik bevezetni, mint az élesztő erjedése. Az ember tisztában van a meghatározatlan vágyakkal, amelyek nem kapcsolódnak a fizikai testhez; mélységes szeretetét érezheti a bölcsebb oktatók és útmutatók iránt; irracionális és ellenőrizetlen odaadás az őt körülvevők számára, valamint irracionális és ellenőrizetlen gyűlölet, mert hiányzik az egyensúly, amelyet az elme biztosít, és a stabilitás a mentális tevékenység eredménye. Emiatt az ember szenved a szélsőségeitől.

A polarizáció ma már az állandó érzelmi atomban van, de (amikor elérte ezt a fejlettségi fokot) fény hat a két polarizációt tapasztalt atom - az érzelmi és a fizikai - között. Amit meg akarok világossá tenni, hogy ebben a szakaszban a mentális egység nem érezte a polarizáció erőjét, amelyet az érzelmek tartanak meg, és amely magának az atomnak a peremén belül szerves különbséget eredményez. A polarizáción átesett atomot alkotó elektronikus kombinációk más geometriai formába vannak csoportosítva, mint azok, amelyek nem mentek át a folyamaton. Ez az Ego életének olyan hatása, amely az atom kérdésére hat, különféle láthatatlan megközelítéseket és differenciálódásokat okozva egy nem polarizált atomban. A téma sötét és összetett.

Ez az időtartam analóg a gyermek életének hét-tizennégy szakaszával; ez a serdülőkor, amikor a gyermek érett. Ez az érettség az érzelmi és a fizikai összehangolás során elért polarizáció következménye. Ezt az összehangolást manapság könnyen meg lehet tenni a fizikai és az érzelmi test között. A probléma az, hogy összehangolódjunk mind a mentális testtel, mind az egoival.

A versenyt megfigyelő útmutatók láthatják az emberben a Lángot vagy a belső fényt kissé nagyobb, de még mindig olyan kicsi, hogy szinte észrevehetetlen. De ha lehetséges a dolgok világosabbá tétele anélkül, hogy a szavak használatával zavart okoznánk, akkor azt mondom, hogy ugyanúgy, mint az első időszakban a fizikai atom megvilágosodhatott, most a másodikban az érzelmi atom hasonlóan meg van világítva, ami az oktatók számára annak jele, hogy a munka folyamatban van. Mindez hatalmas időszakot fed le, mivel a jelenlegi időszakban a haladás rendkívül lassú. A lemuria és az atlantai fajokra való utalásom nem más, mint egy analógia példakénti felhívása, az idő analógiájának azonban nem.

A harmadik szakaszba lépve elérjük az ember fejlődésének legfontosabb pillanatát, amelyben az elme fejlődik, és a polarizált élet átkerül a mentális egységbe. A Naprendszerről beszélve és az emberiséget egységként tekintve, amelynek állandó atomjai képezik a megfelelő kozmikus atom molekuláit, a munka a fizikai és az érzelmi polarizáció között haladt előre és ott marad. A kozmikus mentális atom a Logos testében csak a fő ciklus hetedik ciklusában érheti el a polarizációt, amikor a rendszert eltakarásra hívják fel, és nem jelenik meg. Mindkét részben az egyének, mint egységek, elvégzik a munkát, és ezért reményt jelentenek mindenki számára.

Ez a harmadik időszak az emberben megfelel annak a periódusnak, amely a tizennégy éves kortól a huszonnyolc évesig tart, ez az időszak nagyon hosszú, mert sok tennivaló van. Két atom polarizáción ment keresztül, egy másik pedig mentálisan átadódik, amely a középpontot alkotja. Ebben az időben a fény a három atom között működik (a személyiség háromszögét határozza meg). De a fókuszpont fokozatosan és folyamatosan mozog a mentális egységbe, miközben az egó test fokozatosan integrálódik és megkapja a megfelelő arányokat.

Az ember irányítja a fizikai testet, és minden életben jobbat épít fel; van vágyainak sora, amelynek igényei finomabbak (figyeljük meg ennek a kifejezésnek a rejtett jelentését); megérti az értelem élvezeteit és küzdelmet a megfelelőbb mentális test birtoklása érdekében; vágyaik felfelé és nem lefelé fordulnak, és törekvésre átalakítják őket - először az elme dolgai, majd az elvont és szintetikus dolgok iránti törekvés. A belső önző láng vagy fény a belső központtól a perifériáig sugárzik, megvilágítva az okozati testet, és azt a benyomást kelti, hogy ég. A megfigyelő hierarchia szempontjából nyilvánvaló, hogy az isteni tűz behatol, felmelegszik és sugárzik az okozati testben, és hogy az Ego egyre jobban ismeri saját síkját, és - állandó atomokon keresztül - érdekli a személyiség életében . A Személyiség fizikai agya még nem is veszi észre a különbséget a veleszületett mentális képesség és az Ego által irányított benyomás között; de eljön az idő, amikor valamilyen változás megtörténik, és az evolúció gyorsabban mozog. A negyedik szakasz közeledik. Itt figyelmeztetni fogok. A fentiek mindegyikét nem rendezett szakaszokban fejlesztették ki, ha kifejezem. Folytatódik, amint a fő rendszer állandó átfedésekben és párhuzamosan a Lélek vagy a Monád eredendő sugárzásának, a ciklikus változásoknak és az erők sokféleségének köszönhetően, amelyek asztrológiai módon működnek, és gyakran az ismeretlen kozmikus központokból származnak az életben, amely megbénul. atomok ...

A negyedik szakaszban a Személyiség összehangolása befejeződik, ahol az ember felébred (mint a tékozló fiú egy távoli országban), és azt mondja: "Fel fogok emelkedni és apámhoz megyek." Ez az első meditáció eredménye. A három állandó atom működik, és az ember aktív, érzékeny és gondolkodó entitás. Eléri a személyiség életének csúcspontját, és tudatosan mozgatja polarizációját, a személyiség életétől az egó élet felé; Ez a tanítvány vagy próbaidő útján van, vagy nagyon közel van hozzá. Megkezdődik az ember transzmutációjának feladata; munkaigényes, fájdalmas és óvatosan felfelé hajtja lelkiismeretét, és akarat szerint kibővíti azt; minden áron meghatározza, hogy uralja és szabadon cselekszik a három alsó szinten; Rájön, hogy az Egónak tökéletes kifejezéssel kell rendelkeznie - fizikai, érzelmi és mentális -, és végtelen erőfeszítésekkel felépíti a szükséges csatornát. Ez felhívja az oktatók figyelmét. Hogyan lehet ezt elérni? Az okozati test elkezdi sugározni a belső fényt. Ezt a testet olyan finomítási pontba vitték, ahol átlátszóvá válik, és amikor az Ego kapcsolatba lép a hármassal, láng jelenik meg. A fény már nem rejtőzik, hanem hirtelen felmerül, és vonzza a Mester vágyakozó pillantását.

Ez egyénenként huszonnyolc és harmincöt év közötti időtartamnak felel meg. Ebben az időszakban találja meg az ember magát, felfedezi, milyen tevékenységi körének kell lennie, mit tud tenni, és világi szempontból megszerezte azt, ami megfelel neki.

Az ötödik szakasz során a Láng fokozatosan áthalad az okozati test peremén, és "az igazak útja még jobban ragyog, a tökéletes napig". A negyedik szakaszban megkezdődik a meditáció; A misztikus meditáció vezet az okkult meditációhoz az ötödik szakaszban, amelynek eredményeként a törvényhez igazodnak, tehát a sugár vonalát követik. A meditáción keresztül az ember - mint személyiség - érzékeli az egó rezgését, és megpróbálja elérni azt, és csökkenteni az ego tudatot, tudatosan magában foglalva a fizikai síkot is. Meditáció vagy önemlékezés útján az ember megtanulja a Tűz jelentését, és azt minden testre alkalmazza, amíg csak a tűz marad. A meditáción keresztül, vagy a konkrétól az absztraktig áthatol az okozati tudat, és az ember - az utolsó szakaszban - a magasabb Én lesz, nem pedig a Személyiség.

Az ötödik szakaszban (a Beindulás útja) a polarizáció teljesen megváltozik a Személyiségtől Egóig, így az időszak végén az ember felszabadulása teljes, és még az okozati testet is korlátozásnak tekintik, kiegészítve az emancipációt. . A lapolarizáció ekkor megnő a triádra; az átruházás már a harmadik beavatkozáskor megkezdődött. Az állandó fizikai atom eltűnik, és a polarizáció mentálissá válik; az állandó érzelmi atom eltűnik, és a polarizáció intuitívvá válik; a mentális egység szintén eltűnik, és a polarizáció spirituálissá válik. Az ember a bölcsesség mesterévé válik, negyvenkét éves szimbolikus életkorával, a Naprendszer tökéletes érettségének pontjával.

Ezután következik egy későbbi időszak, amely a negyvenkettő és negyvenkilenc év közötti életkornak felel meg, amikor a hatodik és hetedik beavatást meg lehet kapni; de ez az időszak nem érinti e levelek olvasóit.

Az okozati test fajsúlya és tartalma.

Ez a téma az okozati testtel kapcsolatban a gondolkodónak sok anyagot kínál a reflexióhoz. Nem adhat meg szó szerinti számot vagy dimenziós vonalat, mivel ezek részei a beavatás titkainak, de javasolhat bizonyos ötleteket, hogy ezeket benyújthassa az érdekelt felek számára.

Mit értesz, amikor az okozati testről beszélsz? Ne mondja felületesen az okok testét, mert az így kifejezett szavak gyakran zavaróak és félreérthetőek. Vizsgáljuk meg az okozati testet, és derítsük ki, hogy mi az alkotóelemei.

Az akaratlan úton van a csoportszellemnek nevezett csoport, amelyet kompetens módon írunk le (amennyire a szavak megengedik) mint háromsorozatot, egy monádikus esszencia hármas borítékába zárva. Az evolúciós úton hasonlóan vannak az okozati testcsoportok, amelyek három tényezőt vonnak magukba.

Az okozati test az állandó atomok gyűjteménye, összesen három, egy mentális lényeg borítékba zárva. Mi történik abban a pillanatban, amikor az állat-ember gondolkodó entitásgá válik, egy ember? Az én és a nem én közötti közelítés az elmén keresztül zajlik, mert az ember a lény, amelyben a legmagasabb szellem és a legalacsonyabb anyag van intelligencia egyesíti. Mit jelent ez a kifejezés? Egyszerűen az alábbiak szerint: amikor az állat-ember elérte a megfelelő pontot, amikor a testi teste megfelelően koordinált volt, és az érzelmi vagy vágyakozás elég erős ahhoz, hogy a létezés alapjául szolgáljon, vezesse azt por medio del instinto, y cuando el germen de la mente fue debidamente implantado para otorgar la memoria instintiva y la correlaci n de ideas, tal como se puede observar en el animal dom stico com n, entonces el Esp ritu descendente (que hab a tomado para s un tomo en el plano mental) juzg que el momento era oportuno para tomar posesi n de los veh culos inferiores. Fueron exhortados los Se ores de la Llama, y transfirieron la polarizaci n desde el tomo inferior de la Tr ada al tomo inferior dela Personalidad. Perola Llama interna no pudo descender m s abajo del tercer subplano del plano mental. All se unieron ambos y se convirtieron en uno, formando el cuerpo causal. En la naturaleza todo es interdependiente, y el Pensador interno no puede regir los tres mundos inferiores sin la ayuda del yo inferior. La vida del primer Logos debe estar fusionada con la del segundo Logos y basada en la actividad del tercer Logos.

Por lo tanto, en el momento de la individualizaci n (t rmino empleado para expresar este momento de contacto) tenemos, en el tercer subplano del plano mental, un punto de luz que encierra tres tomos y, a su vez, el mismo punto est contenido en una envoltura de materia mental. Por consiguiente la tarea a realizar consiste en procurar que:

1. El punto de luz se convierta en llama, aventando constantemente la chispa y nutriendo el fuego.

2. El cuerpo causal crezca y se expanda desde un ovoide incoloro (que retiene al Ego como lo está la yema dentro de la cáscara del huevo), en algo de rara belleza, conteniendo en sí todos los colores del arco iris.

Ésta es una realidad ocultista. A su debido tiempo, el cuerpo causal palpitará, irradiando internamente una fulgurante llama interna, que gradualmente se abrirá camino del centro ala periferia. Luegohoradará esa periferia, utilizando el cuerpo (el producto de millares de vidas de dolor y esfuerzo) como combustible para sus llamas. Consumirá todo; ascenderá hasta la Tríada y (convirtiéndose en uno con Ella) la llama será reabsorbida en la conciencia espiritual -y llevará con ella- empleando el calor como símbolo -una intensidad de calor, cualidad de color o vibración que antes no poseía.

Por lo tanto, el trabajo de la Personalidad -pues hemos de mirar todo desde este ángulo, hasta alcanzar la visión egoica- consiste, primero, en construir, embellecer y expandir el cuerpo causal; segundo, encerrar la vida de la Personalidad dentro de éste, absorbiendo lo bueno de la vida personal y acumulándolo en el cuerpo del Ego. Podemos denominarlo Vampirismo Divino, porque el mal es siempre el reverso del bien. Después de realizar esto, la llama se aplica al cuerpo causal, apartándonos gozosamente mientras prosigue el trabajo de destrucción, y la llama -el hombre interno viviente y el espíritu de vida divina- se libera y asciende hasta su fuente de origen.

La gravedad específica del cuerpo causal fija el instante de la emancipación y marca el momento en que se completa el trabajo de construcción y de embellecimiento, cuando es erigido el Templo de Salomón y el peso (ocultamente entendido) del cuerpo causal está de acuerdo con la cualidad que deseala Jerarquía. Entoncessobreviene el trabajo de destrucción y la liberación se acerca. Ha experimentado el estado primaveral, seguido del pleno verdor del estío; ahora se hará sentir la fuerza desintegradora del otoño -aunque esta vez se sienta y aunque en el plano mental y no en el físico. El hacha es aplicada a las raíces del árbol, pero la esencia de la vida se recoge en el depósito divino.

El contenido del cuerpo causal es la acumulación lenta y gradual de todo lo bueno en cada vida. La construcción avanza despacio al principio; pero al acercarse el término de la encarnación –en el sendero de probación y en el de iniciación- el trabajo avanza rápidamente. La estructura ha sido erigida y cada piedra fue extraída de la cantera de la vida personal. En el Sendero, en cada una de sus dos etapas, la tarea de completar y embellecer el Templo prosigue con mayor rapidez…

La medida y la circunferencia del cuerpo causal.

En resumen y como conclusión diré que la circunferencia del cuerpo causal varia de acuerda al tipo y al rayo. Ciertos cuerpos egoicos son de forma más circular que otros, algunos más ovoides y otro de forma más alargada. Lo que tiene importancia es el contenido y la flexibilidad de esa materia, y sobre todo la permeabilidad oculta del huevo áurico inferior, que le permite hacer contacto con otros Egos y sin embargo retener la propia identidad; fusionarse con sus similares, no obstante conservar su individualidad, y, absorbiendo todo lo deseable, conservar su propia forma.

16 de junio de 1920

4. Condición del cuerpo causal.

El cuarto factor, que influye en la selección del método de meditación, será nuestro tema de hoy. Trata de la condición del cuerpo causal.

Hemos tratado el cuerpo causal en relación con la Personalidad o yo inferior y demostrado la interacción e interdependencia de ambos. Hemos visto que mediante la práctica constante de la meditación ocultista y el aquietamiento gradual de la mente inferior, mediante la concentración y la inteligente práctica de la meditación sobre el rayo egoico, equilibrado con la meditación sobre el rayo de la Personalidad, la relación del cuerpo causal con la Personalidad se hace cada vez más íntima y el canal que los une más preciso y adecuado. Vimos oportunamente que esto dio por resultado el traslado de la polarización de lo inferior a lo superior y más tarde -emancipado totalmente de ambos- se centralizó en la conciencia espiritual. El tema fue considerado desde el punto de vista inferior, viéndolo desde el ángulo del hombre en los tres mundos.

Hoy trataremos el tema desde el punto de vista del Yo superior, el nivel egoico; consideraremos la relación de ese Yo con la Jerarquía, con los Egos que lo circundan y con el Espíritu. Será difícil dar algo más que algunas indicaciones, pues gran parte de lo que podría decir sería poco comprendido, y muy esotérico y peligroso para ser comunicado en forma general.

Tres cosas pueden impartirse que, si se medita sobre ellas inteligentemente, podrán conducir a la iluminación:

El Ego en su propio plano comprende conscientemente su relación con el Maestro, y trata de trasmitir esa conciencia a la Personalidad.

El Yo superior en su propio plano, no está entorpecido por el factor tiempo y espacio, y (como conoce el futuro, lo mismo que el pasado) trata de lograr el fin deseado y convertirlo rápidamente en una realidad.

El Yo superior o Ego en su propio plano, está en relación directa con Egos que se hallan en el mismo rayo, abstracto o concreto, y -comprendiendo que el progreso se alcanza en forma grupal- actúa en ese plano ayudando a los de su especie. Estos hechos son parcialmente comprendidos por los estudiantes, pero voy a comentar algo más a fin de esclarecerlos.

La relación del Ego con la Jerarquía.

La relación del Ego con algún Maestro, en la actual etapa, es emprendida conscientemente, pero en sí misma constituye un desenvolvimiento evolutivo. Según se ha dicho, existen en la jerarquía humana en evolución sesenta mil millones de unidades conscientes o espíritus. Éstos se encuentran en los niveles causales, aunque el número se ha reducido algo hoy, porque algunos han recibido la cuarta iniciación. Estos Egos, de diferentes grados de desenvolvimiento, están vinculados con su Monada, Espíritu o Padre en el Cielo, como análogamente (aunque en materia más sutil) el Ego lo está a la Personalidad.

Como bien saben, las Mónadas están controladas o más bien forman parte de la conciencia de uno de los Espíritus planetarios. En los niveles egoicos los Egos se encuentran en condición similar. Un Adepto del mismo rayo supervisa su evolución general, ocupándose de ellos en grupos, formados de acuerdo con:

a. el subrayo del Rayo egoico,

b. el período de individualización o de entrada en el reino humano y

c. el grado de realización.

El Adepto del mismo rayo ejerce la supervisión general, pero supeditado a Él trabajan los Maestros, cada uno en Su propio rayo y con Sus respectivos grupos individuales, que están afiliados a Ellos según el período, el karma y el grado de vibración. Regidos por los Maestros trabajan los discípulos que han alcanzado la conciencia del Yo superior; por lo tanto, pueden actuar en los niveles causales y ayudar al desenvolvimiento de esos Egos cuyos cuerpos causales están menos desarrollados que el propio.

Todo está bellamente sujeto a la ley, y como la tarea del desarrollo del cuerpo egoico depende del progreso alcanzado en la triple personalidad, el Ego es ayudado en los niveles inferiores por dos discípulos; uno actúa en los niveles emocionales, informando a otro que actúa en el cuerpo mental. Éste a su vez informa al discípulo que posee conciencia causal, el cual informa al Maestro. Todo esto, como pueden ver, es realizado con la colaboración de la conciencia interna que reside en el cuerpo causal, e implica cinco factores, concernientes a la ayuda del Ego en su desenvolvimiento evolutivo:

1. El Adepto de su rayo.

2. El Maestro de su grupo.

3. Un discípulo con conciencia causal.

4. Un discípulo en el plano mental.

5. Un auxiliar en el plano emocional.

Durante el transcurso de un sinnúmero de vidas, el Ego es prácticamente inconsciente dela Personalidad. Existeel vínculo magnético y nada más, hasta que llega el momento en que la vida de la personalidad alcanza un punto donde debe agregar algo al contenido del cuerpo causal, que al principio es un cuerpo pequeño, incoloro e insignificante. Pero llega el instante en que las piedras son extraídas de la cantera de la vida personal, perfectamente labradas, y el hombre, constructor y artista, les aplica los primeros colores. Entonces el Ego empieza a prestar atención, rara vez al principio, pero con creciente frecuencia después, hasta que en determinadas vidas el Ego se dedica a subyugar al yo inferior, a ensanchar el canal de comunicación, ya trasmitir a la conciencia del cerebro físico la realidad de su existencia y la meta de su ser. Una vez que se ha alcanzado esto y que el fuego interno circula más libremente, se dedican muchas vidas a estabilizar esa impresión ya convertir esa conciencia interna en parte de la vida consciente. La llama irradia cada vez más hacia abajo, hasta que gradualmente los diferentes vehículos se van correlacionando y el hombre entra en el sendero de probación. Ignora lo que le espera, y sólo es consciente de una incontrolada y ansiosa aspiración Y de innatos anhelos divinos. Ansía avanzar y saber, y sueña Siempre con algo o alguien superior a él. Todo ello se apoya en la profunda convicción de que la meta ansiada será alcanzada por el Servicio prestado a la humanidad, la visión será una realidad y el anhelo se convertirá en satisfacción y la aspiración en visión.

La Jerarquía empieza ya a actuar y la instrucción del aspirante se lleva a cabo tal como lo he mencionado… Hasta ahora los Instructores sólo han observado y guiado, sin ocuparse definidamente del hombre; se ha dejado al Ego ya la vida divina desarrollar el plan, y la atención de los Maestros ha sido dirigida al Ego en su propio plano, el cual hace todo el esfuerzo posible para acelerar la vibraci ny obligar a los veh culos inferiores, a menudo rebeldes, a responder y adaptarse a la fuerza que r pidamente se acrecienta. Es principalmente cuesti n de intensificar el fuego o calor y, en consecuencia, la capacidad vibratoria. El fuego egoico aumenta cada vez m s, hasta que el trabajo est realizado y el fuego purificador se convierte en la Luz que ilumina. Reflexionen sobre esta frase. Como arriba es abajo; el proceso se repite en cada pelda o dela escala. Enla tercera iniciaci n la M nada es consciente del Ego. El trabajo se realiza con mayor rapidez, debido al refinamiento de lo material ya que la resistencia es un factor que existe nicamente en los tres mundos.

He aqu por qu un Maestro no sufre dolor, mejor dicho, dolor como lo conocemos en la tierra, que es en gran parte dolor enla materia. Eldolor que se halla oculto en la comprensi n, no en la resistencia, se siente en los niveles m s elevados y llega hasta el Logos mismo. Pero esto est fuera del tema y es casi incomprensible para ustedes, que todav a est n trabados por la materia.

La relaci n del Ego con su propio desenvolvimiento.

El Ego trata de alcanzar el fin deseado de tres maneras:

1. Por un trabajo definido en niveles abstractos. Aspira a hacer contacto con el tomo permanente ya encerrarlo; ste es su primer acercamiento directo a la Tr ada.

2. Por un trabajo definido con el color y el sonido, con miras a la estimulaci ny vivificaci n, actuando en grupos y bajo la gu a de un Maestro.

3. Por frecuentes intentos para controlar definitivamente al yo inferior, cosa que desagrada al Ego, cuya tendencia consiste en contentarse con obtener conciencia y aspiraci n en su propio plano.

Recuerden que el Ego tambi n tiene algo contra qu luchar. La negativa a encarnar no se manifiesta nicamente en los niveles espirituales sino tambi n en el Yo superior. El Ego tiende a lograr adem s, ciertos desenvolvimientos incidentales a los factores tiempo y espacio seg n se entiende en los tres mundos tal como la dilataci n del cuerpo causal, por el estudio de la telepat a divina, la sicolog a del sistema y el conocimiento de las leyes del fuego.

Relaci n del Ego con otros egos.

Referente a esta relaci n, debemos recordar ciertas cosas:

El factor periodicidad . Los egos encarnados y los no encarnados son diferentes, pudiendo realizar distinto trabajo. Los egos cuyos reflejos est n encarnados, tienen m s limitaciones que los que no lo est n; es algo as como si el Yo superior estuviera orientado hacia abajo o circunscribi ndose voluntariamente a una existencia tridimensional, mientras que los egos no encarnados no est n limitados de esa manera y act an en otra direcci no dimensi n. La diferencia estriba en el enfoque de la atenci n, durante la vida en el plano f sico. El tema es muy dif cil de comprender no es verdad? Casi no s c mo expresar esta diferencia con mayor claridad. Es como si los egos encarnados fueran m s positivos y los no encarnados m s negativos.

El factor actividad . Esto en gran parte es una cuesti n de rayo y afecta ntimamente la relaci n entre los egos. Los que se hallan en rayos similares se unen y vibran con mayor facilidad que los que est n en rayos distintos. S lo es posible la s ntesis, una vez que se ha desarrollado el segundo aspecto o sabiduría.

En el tercer subplano del plano mental, los egos están separados en grupos -no existe separación individual; sólo se siente la separación grupal incidental al rayo y grado de evolución.

En el segundo subplano los grupos se fusionan y mezclan, y de cuarenta y nueve grupos se convierten, mediante la fusión, en cuarenta y dos. El proceso de síntesis se puede clasificar como:

Primer subplano 35 grupos, 7 x 5

Plano mental Segundo subplano 42 grupos, 7 x 6

Tercer subplano 49 grupos, 7 x 7

Tercer subplano 28 grupos, 7 x 4

Plano budico Primer subplano 21 grupos, 7 x 3

Plano átmico Subplano atómico 14 grupos, 7 x 2

Plano monádico 7 grandes grupos

He dado aquí pocas indicaciones, pocas si las comparamos con lo que sabrán más adelante, cuando aquellos que ahora estudian, expandan aún más la conciencia; pero es todo lo que por ahora puedo impartir, y esto ha sido hecho sólo con la intención de demostrar cuántas cosas se han de considerar cuando las fórmulas de meditación son debidamente establecidas por un Maestro, el cual tiene que tratar sabiamente el rayo egoico y la condición del cuerpo causal en su relación con el yo inferior y conla Jerarquía. Seha de conocer el estado del cuerpo y su contenido; su relación con otros egos debe ser debidamente considerada, porque todo se halla en formación grupal. Por lo tanto la meditación debe estar de acuerdo con el grupo asignado al Ego, porque cuando el individuo medita, sólo se pone en contacto con su propio Ego, sino también con su grupo egoico, y por mediación de ese grupo, con el Maestro con quien está vinculado, aunque la eficacia de la meditación depende de que el trabajo se realice en forma ocultista y concorde ala ley. Elsignificado de la meditación grupal es poco comprendido todavía; pero recomendamos que estudien inteligentemente las ideas que anteceden.

17 de junio de 1920

5. La necesidad inmediata de la época y la disponibilidad del individuo.

Vamos a considerar el quinto factor que incide en la decisión de los métodos de meditación ya tratar la necesidad de esta época particular y la adaptabilidad del individuo para llenar esa necesidad.

Ante todo haremos una breve recapitulación, pues el valor de la repetición es muy grande. Hemos tratado brevemente el factor rayo egoico, según lo considera el instructor, al asignar una meditación; hemos visto cómo cada rayo persigue la misma meta, pero por distinto camino, y que cada rayo necesita un tipo diferente de meditación; hemos tocado la cuestión de las modificaciones que demanda la meditación, al tener en cuenta el rayo dela personalidad. Despuésse trató el factor tiempo, tal como se demuestra en el cuerpo causal, su punto de desarrollo y la relación de ese cuerpo con sus tres expresiones inferiores, terminando ayer con algunas breves indicaciones respecto al cuerpo causal en su propio nivel y su amplitud de conciencia. Todo ello los habrá hecho ver cuán sabio debe ser el instructor que intente asignar una meditación. Debo intercalar aquí una observación: El instructor que no haya hecho contacto ni obtenido conciencia causal, no puede asignar adecuadamente una meditación verdaderamente ocultista. Cuando el instructor conoce la nota, el grado de vibración y el color, puede asignar inteligentemente la meditación, no antes. Hasta entonces, sólo puede hacerlo en forma general y asignar una meditación que pueda acercarse a la necesidad y, al mismo tiempo, que no ofrezca peligro.

Ahora entra otro factor -factor que varía de acuerdo a la necesidad dela época. Notodos los ciclos tienen la misma importancia fundamental. Los períodos de verdadera importancia en un ciclo son los terminales y aquellos en que ocurre la superposición y la fusión. Éstos se manifiestan en el plano físico en grandes revoluciones, gigantescos cataclismos y trastornos fundamentales en los tres sectores de la Jerarquía -el del Instructor del Mundo, del guía de la raza raíz y del Regente de la civilización o dela fuerza. Enlos puntos de fusión de un ciclo se producen corrientes encontradas y todo el sistema parece estar en condición caótica. En la mitad de un ciclo, donde la vibración entrante se halla estabilizada y la anterior ha desaparecido, llega un período de calma y aparente equilibrio.

En ningún otro período de la historia de la raza lo antedicho ha sido tan evidente como en la mitad del siglo actual. El sexto Rayo de Devoción va desapareciendo, y está entrando el Rayo de Ley Ceremonial, destacándose con ello preeminentemente las características y facultades del sector fuerza y actividad; recuerden que es la síntesis de los cuatro rayos menores. Por lo tanto, tenemos la lucha por ideales, y la devota adhesión a una causa, como lo manifiesta el rayo del Maestro Jesús; de allí que se produzcan choques en todos los campos de esfuerzo de los idealistas (correctos o equivocados) y la violenta lucha entre ellos. La guerra mundial ¿no fue acaso la culminación de la lucha en el plano físico, entre dos ideales opuestos? Constituyó un ejemplo de la fuerza de sexto rayo. A medida que este rayo vaya desapareciendo cesarán gradualmente los choques y predominará la organización, la reglamentación y el orden, debido al empuje de la fuerza entrante, la del rayo del Maestro R. De la presente turbulencia surgirá la forma ordenada y organizada del nuevo mundo. El nuevo ritmo se impondrá gradualmente sobre las comunidades desorganizadas de los hombres, y en vez del caos social actual se tendrán orden social y regla social; en vez de las diferencias religiosas y de las innumerables sectas de las llamadas religiones, se dará forma a la expresión religiosa, y todo estará regido por la ley; en vez de tensión y tirantez económica y política, habrá una actuación armónica del sistema de acuerdo a ciertas fórmulas fundamentales; en todo predominará el ceremonial y los resultados internos que persigue la Jerarquía irán tomando forma gradualmente. Recuerden que en la apoteosis de la ley y el orden y sus resultantes formas y limitaciones, se producirá cerca del fin (elijo las palabras deliberadamente), un nuevo período de caos y la liberación de la vida aprisionada aún por tales limitaciones, llevando consigo los dones impartidos y la esencia del desenvolvimiento perseguido por el Logos del séptimo rayo.

Ésta es la situación que se presenta esporádicamente en el transcurso de las épocas- Cada rayo asume el poder trayendo consigo sus propios espíritus encarnantes, para quienes el período constituye comparativamente un punto de mínima resistencia; ellos hacen contacto en los mundos con otros seis tipos de fuerza y seis grupos de seres, que deben ser impresionados por esa fuerza y llevados adelante en su carrera hacia la meta universal. Tal es la situación especial de la época en que viven ustedes; un período donde el séptimo Logos de La Ley y Orden Ceremonial trata de Ordenar el caos momentáneo y aspira a evitar, hasta cierto punto, la vida se evada de las antiguas y caducas formas. Ahora se necesitan otras nuevas y adecuadas. Sólo después del periodo intermedio de un nuevo ciclo, se hará sentir nuevamente la limitación y se iniciará un nuevo intento de evasión.

Por lo tanto, el instructor inteligente debe tener en cuenta, en esta época, la situación y valorar el efecto que produce el rayo entrante sobre los espíritus en encarnación. En consecuencia, tenemos el tercer rayo, cuya influencia se ha de considerar al asignar la meditación. ¿Consideran la tarea compleja y difícil? Afortunadamente el Aula de la Sabiduría equipa a sus egresados para desempeñar la tarea.

En este período particular se desarrollará mucho el aspecto forma en la meditación (ya sea que la meditación esté basada principalmente en el rayo del Ego o en el de la Personalidad). Es de esperar que la construcción de formas bien definidas y asignadas tanto a los individuos como a los grupos, dará por resultado el incremento de la magia blanca, y la consiguiente ley y orden en el plano físico. El futuro período de reconstrucción avanza de acuerdo al rayo, y su éxito y realización finales es más factible de lo que se cree. El Supremo Señor se acerca en concordancia con la ley y nada puede detener Su acercamiento.

En estos momentos es de gran necesidad hallar a quienes comprenden la ley y son capaces de actuar con ella. También es el momento oportuno para desarrollar este principio y entrenar a la gente para ayudar al mundo.

Los Rayos menores de Armonía y de Ciencia responden rápidamente a esta séptima influencia, lo cual significa que las mónadas que pertenecen a dichos rayos son fácilmente orientadas en tal sentido. A las mónadas que pertenecen al sexto Rayo de Devoción les es más difícil adaptarse, hasta acercarse al punto de síntesis. Las mónadas de primero y segundo rayos, hallan en aquel rayo un campo de expresión. Las mónadas de primer rayo tienen un vinculo directo con este rayo y tratan de aplicar la ley mediante el poder; mientras que las de segundo rayo, siendo de tipo sint tico, gu an y rigen por medio del amor.

Creo que les he dado hoy bastante tema para reflexionar sobre el quinto factor Es todo lo que trato de hacer. La luz guiadora de la intuici n esclarecer lo dem s, y lo que esta gu a interna revele, tendr m s valor para el individuo que todo lo impartido exot ricamente. En consecuencia, cavilen y reflexionen.

18 de junio de 1920.

Algunas palabras de aliento.

S lo a medida que el disc pulo est dispuesto a abandonarlo todo para servir a los grandes Seres, sin reserva alguna, alcanza la liberaci n, y el cuerpo de deseos se trasmuta en el de la intuici n superior. Servir perfectamente cada d a, sin pensar ni calcular para el futuro, lleva al hombre al estado del perfecto Servidor. Puedo sugerir una cosa? Toda preocupaci ny ansiedad tiene por base principal un m vil ego sta. Temen sufrir m s, se acobardan al pensar que tendr n otras experiencias penosas. La meta no se alcanza de esta manera, sino que se llega por el sendero dela renunciaci n. Quiz ssignifique renunciar a los placeres, a la buena reputaci n, a los amigos, oa todo a lo que el coraz n se aferra. Digo quiz s, no que sea as . S lo trato de indicarles que si ese es el camino, por el cual tienen que llegar a la meta, entonces es el camino perfecto para ustedes. Todo lo que lleve r pidamente a Su Presencia, a Sus Pies de Loto, debe ser deseado por ustedes y ansiosamente bienvenido.

Por lo tanto, cultiven diariamente el supremo deseo de buscar s lo la aprobaci n de su Gu ae Instructor interno y la respuesta del alma a la buena acci n, desapasionadamente ejecutada.

Si la aflicci n los abruma, sonr an ante ella; terminar en una fecunda recompensa y recuperar n todo lo perdido. Si son objeto de burla y desprecio sonr an tambi n, s lo deben esperar la aprobaci n del Maestro. Si las lenguas embusteras se desatan, no teman, sigan adelante. La mentira es una cosa de la tierra y puede ser trascendida como algo demasiado vil para ocuparse de ella. La meta del disc pulo es alcanzar visi n, deseo puro, prop sito consagrado yo dos sordos a todos los ruidos dela tierra. Nadam s dir ; s lo quisiera que no disiparan in tilmente la fuerza en infructuosas imaginaciones, en febriles especulaciones y en ansiosas expectativas.

6. Los grupos internos y externos, a los cuales el disc pulo esta afiliado.

El punto que vamos a ver hoy es de inter s pr ctico. Trata del grupo a que pertenece el hombre. Ya consideramos, en cierta medida, la relaci n con el Maestro, y ahora continuar la instrucci n respecto a la conexi n con los grupos.

Ayer vimos la importancia que tiene la meditaci n, en conexi n con el grupo al cual el hombre est vinculado en los niveles egoicos. Hoy nos ocuparemos del grupo con el cu l est vinculado enla tierra. Dichogrupo no ser exactamente un reflejo del que se halla en niveles egoicos, como podr an suponer, porque s lo algunas unidades de un grupo egoico, estar n encarnadas en un momento determinado. Consideraremos la Ley de Causa y Efecto, seg n se manifiesta en los grupos, nacional, religioso y familiar.

Cuatro grupos relacionados con el discípulo.

El hombre encarnado debe considerar que su grupo está compuesto por cuatro tipos de personas:

1. El gran grupo nacional al que pertenece, cuyo karma (debido al gran número de personas que lo forma) es tan fuerte, que no puede evadirse de él aunque quiera. Posee ciertas características raciales y tendencias temperamentales, porque están ocultas en el cuerpo físico racial, y, durante su vida en la tierra, tal será su constitución y las tendencias inherentes a ese particular tipo de cuerpo. El cuerpo proporciona las experiencias necesarias o (a medida que prosigue la evolución) provee el mejor tipo de cuerpo para llevar a cabo el trabajo que ha de realizar. Un cuerpo de tipo oriental posee una serie de cualidades buenas, y un cuerpo occidental otras también buenas, si así puedo expresarlo. Trato de aclarar este punto, porque el occidental tiende a imitar al oriental ya forzar sus vibraciones al mismo ritmo de éste. A veces esto preocupa a los Instructores internos y, ocasionalmente, produce trastornos en los vehículos.

Se ha generalizado mucho la creencia de que la meta de todos es llegar a ser oriental. Recuerden que no todos los Grandes Seres son orientales y los Maestros que poseen cuerpos europeos han hecho las mismas cosas que los adeptos orientales más conocidos. Gondoljon erre. Debe ser analizado inteligentemente, de allí mi insistencia al respecto. Cuando se tenga más conocimiento sobre estas cosas y se hayan establecido escuelas de meditación, dirigidas sobre líneas verdaderamente ocultistas, con Instructores idóneos, se planearán fórmulas de meditación adaptadas a las distintas nacionalidades ya los diferentes temperamentos nacionales. Cada nación posee sus virtudes y defectos propios; por lo tanto, la función del Instructor que los dirija será asignar meditaciones que intensifiquen las virtudes y remedien los defectos. El campo que abren estas ideas es tan vasto que no puedo ocuparme de él. Más adelante personas especializadas se ocuparán del problema, y llegará el momento en que Oriente y Occidente tendrán sus respectivas escuelas, sujetas a las mismas reglas básicas y bajo la supervisión de los mismos Instructores internos, pero difiriendo sabiamente sobre ciertos puntos y aunque persiguiendo el mismo objetivo, seguirán diferentes rutas. Estas escuelas se establecerán después en todas las naciones. No será fácil ingresar a ellas, porque cada solicitante tendrá que someterse a un rígido examen. Cada escuela diferirá en ciertas cosas, no en los fundamentos sino en los métodos de aplicación, debido a la inteligente discriminación del Rector de la Escuela, el cual siendo de la misma nacionalidad de los estudiantes y teniendo las facultades del cuerpo causal plenamente desarrolladas, aplicará el método a la necesidad inmediata.

Más adelante quizás me extienda sobre el porvenir de las escuelas de meditación, a fin de instruirlos, pero por ahora trato únicamente de generalizar.

2. El segundo grupo importante en la vida del discípulo es el grupo familiar, que comprende la herencia y las características especiales dela familia. Todo individuo que ha alcanzado cierta etapa en su evolución, donde es deseable y posible practicar la meditación ocultista, ha entrado en determinada familia por elección propia a fin, de

a. agotar karma, lo más rápidamente posible mediante el vehículo físico que le proporciona.

Por lo tanto, fácilmente observarán que al asignar la meditación ocultista que se debe practicar en el plano y vehículo físicos, es necesario que el Instructor conozca algo de la genealogía y de las características innatas del discípulo, para hallar la línea de menor resistencia y saber qué debe ser superado. (Algunos de los que meditan, tienden a alcanzar la conciencia intuitiva o se preocupan tanto por ello, que olvidan el tan necesario vehículo físico). El cerebro físico y la conformación de la cabeza juegan una parte importante en el proceso y, en el futuro, no deberán ser pasados por alto como sucede actualmente. Esto ocurre por la escasez de instructores especializados en cuerpos físicos, insuperable hoy.

Por consiguiente, el grupo familiar constituye el segundo que se ha de considerar en orden de importancia, y la cuestión es más trascendental de lo que creen.

En las futuras escuelas de meditación se llevarán registros de los antepasados del discípulo, la historia de la familia, lo realizado en su juventud y en la vida y su historial médico. Este registro deberá ser exacto en sus menores detalles, y por ello mucho se aprenderá. La vida será controlada y la purificación científica del cuerpo físico será una de las primeras cosas que se intentará. Incidentalmente (al hablar de dichas escuelas) no vayan a imaginar que estarán situadas en algún lugar aislado. Lo ideal sería que estuvieran en el mundo, sin pertenecer al mundo, y sólo en las etapas avanzadas e inmediatamente antes de recibir la iniciación, se permitiría al discípulo tener períodos de retiro. Lo que tiene valor es el despego interno y la habilidad de disociar al yo del medio ambiente, y no el aislamiento en el plano físico.

3. El tercer grupo que el hombre debe tener en cuenta es el particular grupo de servidores, al cual pueda estar afiliado. Todo individuo que esté preparado para practicar la meditación ocultista debe haber demostrado, primeramente, durante muchas vidas su inteligente disposición a servir y trabajar entre los hijos de los hombres. El servicio altruista constituye la roca fundamental de la vida del ocultista; cuando ello no existe, acecha el peligro, y la meditación ocultista constituye una amenaza. De allí que el individuo debe ser un trabajador activo, en algún sector del campo mundial, y, análogamente, desempeñar su parte en los planos internos. En tales condiciones el Instructor deberá tener en cuenta varias cosas:

a. El trabajo grupal que está realizando y su preparación para servir mejor en ese grupo.

b. El tipo de trabajo que realiza, y la relación en este trabajo con sus asociados -factor oculto muy importante- serán cuidadosamente valorados antes de asignar una meditación, y ciertas fórmulas de meditación (quizás preferidas por él) no serán dadas pues no son apropiadas al trabajo que realiza, porque tienden a desarrollar ciertas cualidades que pueden entorpecer al servidor en su trabajo. Se darán meditaciones que aumenten la capacidad para servir. Después de todo, el propósito mayor siempre incluye al menor.

4. El cuarto grupo que entra en los cálculos del Instructor, es eso al cual pertenece el hombre en el plano interno, el grupo de auxiliares al que ha sido designado o, si es un discípulo, el grupo de estudiantes del que forma parte. Se tendrá en cuenta su tipo particular de trabajo grupal; se fomentará la capacidad del estudiante para progresar a la par de sus condiscípulos y acrecentará su capacidad para ocupar el puesto designado.

En estas ultimas instrucciones sólo he insinuado muchas cosas que han de considerarse al asignar una meditación. Se han de tener en cuenta tres rayos, el grado de evolución del cuerpo causal y su interrelación en su propio plano, con su grupo, con la Jerarquía y con su reflejo, la Personalidad. Ademásestá el factor karma, la necesidad de la época y del hombre y la relación de éste con cuatro grupos diferentes.

Todo esto puede realizarse y algún día será reconocido, pero no ha terminado aún el período de establecer las bases y se prolongará durante mucho tiempo. En la actualidad el objetivo de la meditación es dominar la mente, y éste debe ser siempre el paso preliminar.

2. Betűk az okkult meditációról

A meditáció mint mentális képzési technika tudományát mindenhol egyre inkább gyakorolják. A meditáció az áramló energiához kapcsolódik, amelynek személytelen és tüzes természete; ezért potenciális veszélyét meg kell érteni és ki kell küszöbölni, és az alkalmazott gyakorlatoknak biztonságosnak és megbízhatónak kell lenniük. Ez a könyv az alapvető, általános és konkrét tényezőket tárja fel, bemutatva a meditáció tudományának alapvető célját: a világszolgálatot.

Djwhal Khul - Levelek az okkult meditációról (246, 3 KB, 11 118 találat)